Gyümölcsoltó BoldogAsszony ünnepe március 25.

Feketéné Lendvay Katalin: Gyümölcsoltó BoldogAsszony

"A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt, a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását.” (Lukács Atya)

Minden egyes NŐ lelke legmélyén Boldogasszony/Boldoganya hisz Ő a földre született égi Anya mása. 
Nekünk Nőknek nagyon fontos feladatunk ebben a mai világban, hogy helyén kezeljük
Női minőségünk tisztaságát, és feloldjunk minden ránk erőltetett „ bűnösnek ”vélt princípiumot,- hisz mindnyájan tiszta Fényként születtünk erre a világra.

"A magyar hagyomány március 25-én ünnepli a nőt és mindent ami nőies. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mely egyben a tavasz kezdetének, a természet újjáéledésének, a termékenységnek, az életet továbbörökítő anyáknak és nőknek az ünnepe. Ezen a jeles napon kezdik oltani a gyümölcsfákat, a hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák. Ezek a történések valóban igazi okot adnak arra, hogy a nőket, az anyákat, s az életet ünnepeljük, és felejtsük el végre a mesterségesen elrendelt „nemzetközi nőnapot”. A magyar vallásos néphagyományban az oltás, szemzés napja. Országszerte általános szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. Milyen szokások éltek-élnek ezzel kapcsolatban? (A Magyar Katolikus Lexikonból szemezgetünk az alábbiakban.) A göcseji archaikus néphit szerint, amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ui. annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok. Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. Nemesbükön a szőlő 4 sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. Németpróna népe is úgy tudja, hogy ekkor jönnek meg az énekesmadarak. Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony e napon könnyebben megfogan. A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, melynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása."

Gyümölcsoltó Boldogasszony üzenete:  
"Eljött az idő a "beoltódásra", a nemesedésre.
Az égi kegyelemmel elindulhat benned a változás a világ csodáinak befogadására.
Az új tavasz ígérete és az új nyár termése megszépíti és gazdagítja az életedet. A természet az égi és földi kincsek osztogatásával nem fukarkodik!
Keresd, ami új.ami szokatlan, keresd, amit az elme leginkább elutasítana! Ám éppen ezek a dolgok hozzák lelkedbe az égi többletet, ami a beoltottsághoz, a nemesedéshez vezet.
A tavasz, a kikelet termékenyítő fénye segíti az utadat.
Forrás: Kovács Kálmánné Nóri: Boldogasszony üzenőlapjai "

 

MAGYAR ASSZONY miért nem rezdülsz együtt az Ősi Teremtő Erőddel? 
Mi tart vissza attól, hogy megnyisd a szívedet, s együtt rezdülj a szívedből fakadó teremtéseddel?
Mi az oka, hogy nem mered előhozni magadból azt az ősi szentséget, azt a szépséget, jóságot, mely lelked mélyén arra vár, hogy kinyílj, mint ahogy a virág kibontja a szirmait?
Emeld fel szíved rezdülését abba a kegyelem teljes valóságba, ahol a NŐ egy különleges ékszerként, finom, érzékeny lágy dallamként rezeg. 
Ő az, aki képes megnyitni a szíveket. Adni, mindig csak adni, lágyan kitárulkozni és befogadni. Ha megnyitja szívét, az oly szélesre tárul, hogy az egész világ belefér.
Nézz magadba, - Mi választ el attól szentségtől, hogy meglásd magadban, a szereteted kiárasztása által sorsokat vagy képes megváltoztatni, életeddel példát mutatni?
Miért nem tárod fel a benned rejtező ősi titkod, és osztod szét a körülötted élőkkel?
Eljött az idő, megtaláld ÖnMAGad isteni Lényét!
Eljött az idő, hogy megtaláld ÖnMAGad szépségét, egységét, szerelmetességét!
Ősi kódok nyílnak,- Hozd felszínre azt a tudás, mely lelked legmélyébe van írva! Engedd, hogy lelkedből utat törjön és fényével beragyogja a körülötted élőket!
S engedd, hogy szereteted áradása beragyogja Magyar Nemzetedet!
Szeretettel: Feketéné Lendvay Katalin