2016. október 18., kedd

A férfinek az fáj, hogy a nőt mindenki elfogadja.





A férfinek az fáj, hogy a nőt mindenki elfogadja.
Őt senki.
Az fáj, hogy a nőre hallgatnak.
Rá senki.
A nőt becsülik és tisztelik.
Őt senki.
Soha, egész életében senki nem tisztelte őt igazán.
Mindig is lekicsinyelték.
Mindenki.
A nők, a barátok, a rokonok.
Elnyomták, sötét, hideg szobájában már akkor, amikor még csak megismerni kezdte az életet.
A szíve ugyan tele volt szeretettel - de soha senki nem vette azt észre.
Ha mégis, félreértelmezték.
Azt hitték, feneketlen kút ez, ahonnan merítkezhetnek.
Túl sokan voltak, akik merítettek ebből a szeretetből,
míg végül a férfinak semmi nem maradt.
Magányos farkasként megfogadta: többé nem szeret.
Senkit.
Ahogy őt se szerette senki.
És akkor.. akkor jött a nő.
A nő aki szerette. Azonnal. Első perctől.
Meglátta benne azt, amit senki más.
A szeretete valódi természetét.
Azt, hogy neki is szüksége van elismerésre, elfogadásra és tiszteletre.
Jó szóra. Gyengédségre. Ölelésre.
A nő szerette volna simogatni a lelkét. Késő volt akkor már... addigra a férfi bezárta a szívét. A nő kitartott. Hosszú ideig. Várta, hátha egyszer mégis kinyílik az a sebzett szív.
Majd amikor a szív kinyílt, a nő olyan boldog volt, hogy azt hitte, végre elérkezett a megváltás. Nem vette észre, hogy a férfi még nem áll készen.
És jött a fájdalom.
Jött a magány.
Jött a harc egymással és önmagukkal.
Végtelen átsírt éjszakák, fájdalmas néha-ölelések, túl kevés szenvedély, túl sok szenvedés.
Peregtek a nappalok és peregtek az éjszakák.
Elteltek az évszakok.
A férfi egyre keményebb lett és akkor már a nő is.
Hiszen ő is sebezhető. Ő is túl sokat adott másoknak az ő szeretetéből, és túl sokan merítkeztek belőle. Neki is szüksége lett volna az ölelésre. A szeretetre. Az elfogadásra.
De a férfi, aki nem akarta érezni, hogy a szíve rezonál a nő szívével, bántani kezdte. A nő ugyanígy vissza, hiszen túlságosan fájt a szeretetlenség.
Majd a férfi átlépte azt a határt, amit nem szabadott volna.
Az emberi méltóság határát.
Végtelen fájdalmában mást sem akart, mint a nőt porig alázni,
MEGSEMMISÍTENI.
Mert túlságosan fájt neki, hogy a nő szereti, és szereti és szereti. Vég nélkül és megingathatatlanul.
A nő szomorúan nézte a férfi tombolását.
Tudta jól, nem bánthatja a férfit, hiszen végtelen fájdalmában tombol ennyire. Az ő szíve hull darabokra, valahányszor a nőre zúdítja haragját.
Mert fáj neki, hogy a nőnek sikerül minden.
Neki nem sikerül semmi.
Mert fáj neki, hogy a nőt elfogadják, meghallgatják, adnak a szavára.
Az ő szavára nem ad senki.
Fáj neki, hogy az, ami a nőnek megadatik, neki miért nem.
Nem látja, hogy magát taszítja a kínba, a fájdalomba.
Túl sok negatív gondolat, túl sok negatív érzés.
Bosszú, féltékenység, kín, harag, fájdalom.
Dac és makacsság, mellyel a lángoló szívét akarja elhallgattatni.
Mert megfogadta: ő nem szeret többé.
Pedig szeret.
Minden egyes megnyilvánulásában a szerelem összes arca megmutatja magát.
Szenvedély.
Szerelem.
Féltékenység.
Gyűlölet.
Bosszú.
Birtoklás.
Harag.
Ragaszkodás.
Kötődés.
Elengedni nem tudás.
A nő már menne.
El is indult egyedül az őszi erdőben a levelektől aranyló úton előre.
A férfi nélkül.
Még hallja a férfi kiáltását utána.
Megtalállak!
Nem menekülsz!
Bebizonyítom, hogy nem vagy méltó! Nem vagy jó!
A nő megfordul és a férfire néz.
SZERETLEK.
Csak ennyit mond és továbbmegy. Nem néz hátra, hiába a szíve őrült kétségbeesése. Nem néz hátra. Nem, amíg nem érdemes.
Elmegy és az erdei út üres marad.
A férfi ott áll, és néz utána. Eltűnt. Tényleg eltűnt.
Nem jön vissza soha...
Hiába kiabált. Hiába tombolt. Megalázni, mocskolni, birtokolni akarta a nőt. Fájdalmat okozni. Mindezt azért, mert nem bírta elviselni, hogy akarata ellenére szereti a nőt. Mert a szerelem hatalmasabb nála. Nálunk. Mindenkinél.
A nő tudja ezt. Elment. Szomorúan. Mert nincs miért maradnia...
A férfi pedig csak áll az úton, ökölbe szorított kézzel.
Kérlek... suttogja maga elé... mert ahogy az ősz télbe fordul, egyre jobban fázik a lelke az ürességtől. A magánytól. Hiába próbál ő is menni. Nem tud. Mert nem sikerült a nőn kitölteni a haragját. Mert nem sikerült birtokolnia. És nem sikerült szeretnie sem.
A semmi. Mint mindig.
Így érzi magát egy senkinek.
Mert már a nőt sem érdekli.
Senkit.
Fáj neki megint.
Megint ugyanaz.
A nihil. A semmi.
És akkor végre, a lehulló hópelyhek között, gondolkodni kezd.
De már nem azon, mivel taktikázzon. Mivel manipuláljon.
Hanem azon, hogy miért nem tiszteli őt senki. Miért nem szereti őt senki. Miért nem fogadja el őt senki.
Miért nem hisz benne senki.
És végre.. végre ráébred.
A nő volt az egyetlen. 
Aki hitt benne.
Aki szerette igazán.
Aki tisztelte. 
Aki bízott benne.
Aki adott a szavára.
Aki elfogadta. 
Rájön arra is, mennyiszer bántotta meg a nőt. Mennyi végtelen kínt okozott neki. Mennyi elsírt könnyet. Mennyi fájdalmat. Ráébred, hogy ő is hibás volt. Hogy nem kellett volna haraggal és bosszúval, bántással a nőt elmarnia maga mellől. Ráébred, hogy a nő nélkül üres az élete. Lehet ezer nő, ez az egy az, akiben megvan az, ami benne.
UGYANAZ A SZERETET.
És már érti.. és érzi...
A nő bocsánatkérése, kedvessége, odaadása sem hatotta meg akkor, amikor elhatározta, bosszút áll. Nem hatotta meg a rá figyelő, benne hitet, reményt tápláló nő. Nem érdekelte, mert nem akarta érezni a szeretetet. Mert a szeretet fáj. 
Pedig nem a szeretet fáj. A hiánya fáj. 
A szeretet ott volt, csak megragadnia kellett volna. Elfogadnia és beengednie. 
A nő már nincs ott. Messze jár. 
A férfi pedig lassan, tétován elindul előre. Minden percben visszafordulna, de már erősebb a szeretet mint a dac. Mint az ego. 
Könnyek szántják az arcát. Ezek már a szeretet könnyei. 
Mert amikor a nőt szereti, önmagát is szereti.
Amikor a nőt gyűlölte, önmagát is gyűlölte.
Amikor a nőt bántotta, önmagát is bántotta.
Ezt érzi most, ahogy elindul az úton. 
Mert ahogy a nőt elkezdi szeretni, végre önmagát is szeretni tudja. 
Elfeledi a pokoli gyermekkort mert a nőnél új otthonra lelhet. Családra. 
Békére. 
Minél inkább halad előre, annál erősebb a szeretet benne. Mert már érzi ,a nő szíve még most is rezonál. Még ha hallgat is. Még ha nincs is ott. 
A szíve a férfi szívében és fordítva.

Forrás: https://www.facebook.com/Eszticicamica?fref=nf


2016. október 17., hétfő

Helyreállt a Jin-Jang Egyensúly az Univerzumban és Földanyán,- Az Ikerláng Kapcsolódások MOST




A nők már nem irányítanak. Nem tesznek semmit. Hagyják, hogy a dolgok végre meg tudjanak történni. Önmagukban is teljesek és erősek. 
Nem borulnak meg olyan dolgoktól, amiktől akár egy héttel ezelőtt is összeomlottak volna.
Mert mi nők elértük a teljességet. Nyugalom és harmónia van az életünkben, elindultak olyan dolgok, amik évekig nem tudtak - lerakódtak a karmák -, beindult a bőség áradása, visszatért a családi egység, gyermekekkel rendeződtek a konfliktusok, esetenként családtagokkal álltak helyre évekig húzódó elhidegülések.
Azokban a kapcsolódásokban, ahol a szerepek meg vannak cserélődve, ott ezen írásom a férfire vonatkozik.
A szívtérben vagyunk, tényleg. A legtöbb kapcsolódásban arról számoltok be nekem, hogy a férfi elképesztően "mocskos" dolgokat tesz az utóbbi időben. Megalázás, eltaszítás, okolás, tombolás, hiszti.
Az ego utolsó betörése a kapcsolódásba.
A legtöbb nő, aki eljön hozzám, már nem akad fenn ezen. Nem támadnak vissza, nem mennek bele az ego-harcba, nem teszik, amit eddig. Mert lezárult az iszonyatos karma a férfivel és a férfi önmagával vívja az utolsó harcot, mégpedig az irányításért. A kontrollért. Nem a nővel szemben, bár ő ezt gondolja.
A sorssal szemben.
Pedig a sorsnak olyan mérföldkövei előtt állnak a kapcsolódások, amik akár az egész életet megváltoztató változások, és melyeket nem lehet elkerülni.
Ne keseredjetek el, ha azt látjátok, megtagad titeket.
Önmagát tagadja meg.
Akkor sem, ha elárul titeket.
Önmagát árulja el.
Akkor sem, ha tombolva esik nektek.
Önmagát bántja.
Akkor sem, ha megaláz titeket.
Önmagát alázza meg.
Mindez nem tart soká, számotokra ő akkor is a férfiminta marad, akárhogy is viselkedik, mert már túlléptetek azon, hogy azt gondoljátok, ezzel, amit tesznek a férfiak, megölik a kapcsolódást.
Azt nem lehet megölni, sem megszüntetni, sem megszakítani, sem kilépni az egészből és kispadra ülni.
A férfiember számára nagyon félelmetes lehet az eleve elrendeltség. Mert az már nem a kontrollról szól. Náluk hatalmasabb erők dolgoznak azért, hogy nekik és nekünk jó legyen. A boldogság és az egység majd rajtunk is túllép, hiszen nézzetek körül a világban, háború van, hideg-meleg-langyos, ahogy Frei Tamás írja, hamarosan forró lesz. Az ikerláng kapcsolódások döntő hányada jutott abba a szakaszba, ahol:
A nők már nem irányítanak, hanem önmagukkal teljességben beengedik ami jön, elengedik, ami megy.
A férfiak kezéből pedig kiveszi a sors az irányítást, valami olyan dolog történik velük hamarosan, ami megváltoztatja az egész életüket. /megírták maguknak/.
Egyelőre még az Univerzum legmagasabb rezgésével, a szerelem rezgésével szemben a fájdalom, félelem, harag, háború, eltaszítás rezgését veszik elő, hogy ezzel elnyomják a szerelem rezgését.
Azonban azt nem tudják, hogy globális folyamat zajlik annak érdekében, hogy a szerelem rezgése teljesen áthangolja a bolygót.
Senki nem fog kimaradni belőle, csak a bolygón élő emberiség 80 százaléka ezt nem fogja tudni kezelni, míg a 20 százalék igen.
Az ikerlélek egységek születnek most meg, az utolsó vihar elmúltával.
Ha elfogadod a tanácsaimat nőként /vagy passzív, nem irányító, tudatos férfiként/, akkor:
- ne akarj a társadnak semmit bizonyítani, mindenre rájön magától
- ne irányíts semmit, sehogyan, ne akard rávenni semmire, ne kérd semmire, ne utasítsd és ne oktasd ki
- ne bíráld és ne kritizáld
- ne támadd
- a bántásra ne bántással válaszolj
- ne akard neki megmagyarázni, hogy mi történik
- ne akard neki bebizonyítani, hogy ez ikerláng kapcsolódás, ennek nincs jelentősége !!!!! - a férfi-nő egyensúlynak inkább.
- ne ijedj meg attól, hogy most perpillanat minden veszni látszik, mielőtt minden véget érne, éppen most kezdődik el
A jinjang egyensúly helyreállt. A nők nem irányítanak. A férfiaknak továbbra is irányítani kell a kapcsolatot, de nem ellen-irányítani, a szerelmi háborús zónából nekik is ki kell lépniük, hiszen azzal szembesülnek, hogy a harctéren önmagukkal harcolnak, a nő már régen nincs ott...
Ne figyelmeztessétek a társatokat arra, hogy mit csináljon másképp és azt se hangoztassátok, hogy majd az égiek adják neki a pofonokat Semmiképp.
Amin most ők járnak, az az ő útjuk. Valószínűleg tisztában vannak vele, hogy az életükben uralkodó túlnyomás hamarosan robbanni fog. Kezelni fogják azt, ami jön és állni a vihart, ami értük van. Fogadni fogják az álruhás áldást.
Nyugalom Lányok, a szívtérben vagyunk :)
Ők is csatlakozni fognak.
Az ne ijesszen meg, ha most nem érzel semmit. Sem szerelmet, sem fájdalmat. Ez a kiüresedés már nem a lélek védekező rendszere, az ego, hanem maga a lélek nyugalma. A lélek csendje.
Mert a semmibe töltődik be a minden.
"Azé lesz, aki nem akarja.."
Ne akarjátok. Semmit se akarjatok, az életeteket építsétek, a családotok békéjét őrizzétek, a bőséget áramoltassátok.
Minden úgy lesz, ahogy lennie kell.
A verseim közül az első kettő, /2015. augusztus1. - EGYlélek, és 2015. szeptember 19. - Lélek Örvény/ jelképezi leginkább azt, ami most történik, mert a verseim látomások alapján, tiszta csatornázás alatt íródtak, és sok minden megtörtént már, amit azokban leírtam és sok minden most történik és fog történni.
A Lélek Örvény vonatkozik ránk, nőkre,
az EGYlélek arra, ami az egész kapcsolódásban történik.
Lélek-Örvény
Sötét örvényben jársz, szél túr a hajadba,
nincs már félelem benned, megedződtél,
hosszú volt az út idáig,
nem akarsz bizonyítani többé,
a magad örvényében önmagad lehetsz.
Levetetted minden felesleges ruhád,
elengedted minden koloncodat,
kizárod a külvilágot, akit nem kell,
már nem hallod meg többé,
a magad életében te vagy az úr.
Készen állsz, nem vagy gátja semminek,
sem ellensége még mindig önmagadnak,
a lelked nyíló virágként várja a fényt,
magát ölelve át, ringatva, várva a reggelt.
Ő is ott örvénylik benned, megengeded, hagyod,
nem akarsz már te az első lenni,
nem akarod feltépni lelke ajtaját,
és nem várod, hogy kinyissa neked.
Csak haladsz előre, az örvény kívül-belül tombol,
nem bánod, mert érzed, hogy élsz,
nincs benned a mindent ledöntő akarat,
nem várod, hogy megtörténjen bármi.
Ahogy elengeded, úgy engeded be,
hogy a két örvény lebontsa a korlátokat,
hogy a két lélek ne féljen többé,
a vihar magja ilyen tiszta.
Ezer éve volt ilyen egység,
ilyen erő akkor fűzött össze,
most ébredünk rá, hogy nem veszítettük el,
csupán elfelejtettük milyen EGYnek lenni.
Amikor az örvény lassul, és a viharnak vége,
amikor a napfény simogatja az őszi erdőt,
amikor a hegyeket végigcsókolja a lágy őszi eső,
akkor újra születik a fény, és a két örvény nem tombol többé,
akkor válik eggyé férfi és nő.
Eszter
2015. szeptember 19.
EGY-Lélek
Zuhansz a mélybe, elengedve a korlátaidat,
Leomlottak a falak, a Torony nem véd többé,
Csupasz lélekkel engeded át magadat
a Mindennek és az EGYnek.
Eddig tartott a fél-elem, jó volt üresnek lenni,
Nem hinni, nem szeretni,
Kerülni a fényt és mindazt, ami igaz,
Bezárni MAGadat önnön börtönödbe.
EGYetlen szó kellett csak, ami éppen akkor ott volt,
Szó, kép és érzés pontosan célba talált benned,
nincs többé az, ami eddig voltál,
mert már nem vagy EGYedül.
A szer-elem tud a legfélelmetesebb lenni,
mert meg-adást követel és fel-adást kényszerít,
Amikor két lélek összekapaszkodik a zűrzavaros világban,
vállalva azt, hogy együtt zuhanva összetörnek,
és főnixmadárként születnek újjá egymást formálva át.
Mert a szerelem és a halál egy és ugyanaz,
Mert amikor a két lélek összefonódik,
meghal a régi és megszületik az új,
feltétel nélkül, félelem nélkül, titkok nélkül,
egymás elé térdelve, meg-adva MAGukat az EGYségnek.
A szerelem nem fáj, csak a félelem fáj,
a zuhanás után nem számít már semmi,
a két lélek az új élet reggelén örökre
megtanul EGYnek lenni.
Vörösné Végh Eszter
2015. augusztus 1.
időpontfoglalás: idoponteszter@gmail.com
sms: 0670 7722 134
Áldás és Harmónia
Eszter

2016. október 12., szerda

A Nő, amikor nyitva van a szíve adni akar, végtelenül, határok nélkül, ez számára a természetes létállapot.






"A Nő, amikor nyitva van a szíve adni akar, végtelenül, határok nélkül, ez számára a természetes létállapot.
És mégis sokszor ez visz bele a legnagyobb csalódásokba.
Abba, hogy egyszer csak arra eszmél a Nő, hogy a Férfi nem adja vissza azt, ami hozná az érzést, hogy a Nő szeretve van, fontos.
Olykor a Férfi még el is szalad a Nőtől messzire, vagy hol távolodik, hol közelít.
A Nő ezt sokszor úgy éli meg, hogy ő nem elég jó, hogy valamit nem csinált elég jól.
Ilyenkor általában vagy elkezdünk még többet adni, vagy harcolni kezdünk az érzésekkel, és megpróbáljuk bezárni a szívünket.
Mert, ha nyitva van, akkor újra csak adnánk, adnánk, tovább növelve a csalódottságot.
Van egy olyan állapot, amikor nyitva van a szív, de királynőként kicsit visszahúzódunk, magunkkal foglalkozunk, és adás helyett gyakoroljuk a befogadást. Akkor is, ha ehhez türelmesnek kell lenni.
Csak az a Férfi tud adni, aki már rátalált az erejére, és követni akarja a nyitott szíve vezetését. A Férfi, aki már nem fél az érzelmektől, a szerelemtől.
És ehhez a Férfinak be kell járnia egy utat, amiben kicsit magára kell maradnia.
Ez nem azt jelenti, hogy a Nő jégszívűvé válik, a szeretet áramlik, hiszen annak az a rendje, de teret kap a Férfi arra, hogy saját szíve előtt letegye a fegyvert és ő közeledjen." Veres Kriszta



A magyarság Egén új nap ragyog fel, s a Nap arcúak szívében fény gyúl.




2016. október. 12.

Magyar Asszony Napba öltöztette a Szívét.
Az Élet Teremtőjévé válik.
MAG-ába álmodta a NAP-ot, és most az Élet adójává válik.
A magyarság Egén új nap ragyog fel, s a Nap arcúak szívében fény gyúl.
Tudják, elérkezett a pillanat, a várva várt pillanat....
A jel megadatott nékik.
A Magyarok Csillaga új kört indít, szívében hordja a NAP-ot,
melyből létrejön az aranykori állapot.



(Lejegyezve: 2016. szeptember. 30.)
Szeretettel: Feketéné Lendvai Katalin

 

2016. október 3., hétfő

Az Isteni Öntudatra ébredt NŐ






Az Isteni Öntudatra ébredt NŐ, ÖnMAGa tengelyébe állva egy biztos pontot képvisel a Világban.
Tisztában van az értékeivel, mindazzal a minőséggel, amellyel megjeleníti magát a Világban.
Megengedi magának, hogy a VAGYOK állapotába helyezkedjen.
Élvezi a Lét örömét, a jelen pillanatban él.
Nem akarja megváltoztatni a világot.
A természet ciklusát követve, maga is a természetesre törekszik.
Megengedővé válik az Élet változásaival szemben.
Pontosan tudja hol a helye, és mikor mit kell tennie.
A természet rendje szerint él, és aszerint irányítja életét.
Eggyé válik az áramlással, a változással.
Lélekben elcsendesült életet él.
Befelé fordulása által megérti milyen rendszer szerint épülnek fel az életében történő események.
Bizalom és ráhagyatkozás jellemzi napjait.
Bízik Önmagában, a Felsőbb Isteni elrendelésben.
Elcsendesült pillanataiban Boldogasszonyhoz fohászkodik.
Az Ő teremtő erejével éli meg mindennapjait.
Átlényegülésében boldogasszonysága gyökeredzik.
A szív a teremtő tere és ereje az erőssége.
Ez az ami áthatja, ami által teremtővé válik.
MAGában hordozza azt a megtestesült női szent erőt, amellyel Önmaga is Boldog-Asszonnyá válhat.
Szeretettel: Feketéné Lendvai Katalin

2016. október 2., vasárnap

ASZTROLÓGIAI ELŐZETES III. - Újhold a Mérlegben: 2016.10.01






Namaste!
(az időpont a nyári időszámításnak megfelelően, és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium adatai alapján lett felállítva)

Ez a poszt a 2016.08.08-i „Energetikai eseménytár augusztus-szeptember”, és a 2016.09.22-i őszi napéjegyenlőségről szóló írások folytatása.
Írta: Denes Aksh

Október 1-én nem csak újhold (Nap-Hold együttállás) lesz, hanem ez az állás egyúttal előrevetíti a „Fekete Holdat” is, mivel az október 30-i újhold egyben Fekete Hold is lesz, mivel egy hónapon belül két újholddal is számolhatunk. Ez egy olyan ritka jelenség, mely legközelebb csak 2019-ben áll elő. Hogy a hatás még fokozódjon, október 1-én, az újhold időpontjában nyílik a Szíriusz portál is, mely egészen október 31-ig nyitva lesz. E portálon keresztül ismét jelentős spirituális töltethez juthatunk a hónap folyamán. 
Nézzük most az újhold asztrológiai képletét.

Az újholddal közel 3,5 fokon belül áll a Jupiter, támogatva a társadalmi folyamatokat, melyek nem kevés jogi és egyéb procedúráknak kitéve ugyan, de a győzelem felé viszik a folyamatokat (Jupiter kvinkunksz MC=a horoszkóp csúcsa, célja)
Az újholdat (a megújulási együttállást) támogatja még a Jupiteren kívül a Vénusz is, mely csupa jó fényszöggel áll a horoszkópban. A Vénusz a Skorpióban jár (egészen október 18-ig). Mit jelent ez? A női energiák, a női/érzelmi fájdalmak és sérülések olyan gyógyító szakaszon mennek keresztül, melynek hatására mér nem lehetséges mélyebbre menni, elérjük a végpontot. Olyan fájdalmat élhetnek át emberek, mely azt mondatja velük elég volt, ne tovább! Támogatni, gyógyítani kell fájó sebeinket, női embertársainkat, saját mély érzelmeinket, és általában a női energiát, mint princípiumot. Lehetőségünk lesz határtalan érzelmeket és gyógyító folyamatokat megélni. Ez azért történik, mert a női energia egy új, meggyógyított formája fog hamarosan visszatérni. A folyamat végén a NŐISÉG visszanyeri isteni formáját, és eredeti, tiszta mivoltában, szabadon és korlátozások nélkül sugározhatja éltető erejét.

Teljes írás itt olvasható:
http://2012portal-hungary.blogspot.hu/2016/10/asztrologiai-elozetes-iii-ujhold.html










2016. október 1., szombat

Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal.



Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal.
A férfi pedig még azt is elfelejti róla, hogy nő. 

Kétféle ember van. Az egyik fölfelé él. Ez a ritkább manapság. A másik lefelé.
Ez a gyakoribb.
A nő, aki felfelé él, tudja magáról, hogy angyal, és nagyon szégyelli magát, ha néha nem az.
Ilyenkor úgy érzi, hogy elárult magában valakit. Elárulta a lelkében lévő szépséget... és jóságot.
Egy nő, aki nem jó és nem tud már szeretni, az lefelé él.
És egy férfi, aki elfelejti, hogy a felesége angyal, az lefelé él. 

Gárdonyi Géza, akinek könyvéből ez a bölcs mondás való, nem arra gondolt, hogy a férj már nem kívánja többé a feleségét, hanem arra, hogy nem látja meg benne azt, akit tisztelnie kellene.
Akit becsülnie kellene. Akihez gyengédnek kéne lennie. És szeretni őt.
S akiről azt kéne gondolnia: "Ő az én angyalom!"

Müller Péter


2016. szeptember 27., kedd

Magyar Asszony Napba öltözteti a szívét






Magyar Asszony Napba öltözteti a szívét. Eggyé válik a teremt-ő erejével, együtt rezdül a teremtéssel. Ő maga is azzá válik.Eggyé válik a Napba Öltözött Asszonnyal.
Érintése szíveket nyit, jelenléte gyógyírként hat.
Együttrezdül a természet ritmusával, Ő maga is azzá válik.
Jelenléte áldást hoz minden létezőre.
Az Aranyasszony a Szent Szellem energiáját hordozza magában és jeleníti meg.

2016. szeptember 19., hétfő

Selyem- sárhajú Magyar Ilona,- Tündér Ilona

Feketéné Lendvai Katalin,- Selyem- sárhajú Magyar Ilona,- Tündér Ilona
selyemkép


Tündér Ilona a magyarok legszentebb női minősége, ÉG és FÖLD összekötője.
A Tündéreknek a Szeretet által volt varázserejük, a Teremtő végtelen szeretetét engedték át magukon.
Arany hajukat Nap Atyácska aranyszálból szőtte….(Lendvai Kati)

Tündér Ilona az, aki a mitológiánkban és archaikus népmesékben sokkal rejtélyesebb, mint bárki, illetve bármi más. Gyakran nagyon magasan helyezkedik el az Égi Hierarchiában (betöltve Nagyboldogasszony szerepkörét), de sok esetben ő is egyszerű boldogasszony, Időtlen Égi Asszony.
Ha „csak ennyi”, akkor a népmese hőse el is nyerheti a szerelmét, és következhet a különleges lakodalom, amelyről nehéz megállapítani, hogy az Égi vagy földi világban történik.
Az Égi vagy a földi világban? Tündér Ilona égi lény, de a régi korok magyarja – mint a népmesékben a legkisebb királyfi – elindul megkeresni. És meg is találta?
Megtalálhatta, mégpedig a Tündér Ilona kastélyában….
Ahova hogyan is jutott be?
Táltos paripa hátán….Mindenekelőtt arra kellett tehát képesnek lennie, hogy felismerje, megszelídítse, majd megülje a táltos paripát, aki a népmesében csak parazsat eszik, nem is ehetne semmi mást, hiszen ő is fényből való….
Hogyan tudta megülni a régi korok magyarja a fényből való táltos paripát? Neki magának is fénybe kellett öltöznie, hogy megülhesse.
Ez az „átöltözés” volt talán a legnehezebb próbája a beavatásának…….
      Hogyan tudta megtalálni a Fénybe öltözött Asszonyát, a Tündér Ilonáját (a Beavatás Asszonyát) a régi korok magyar világában a beavatásra vállalkozó hős?
Neki magának is fénybe kellett öltöznie, hogy megtalálhassa.
Ez „átöltözés” volt talán a legnehezebb próbája a beavatásának…..
(részlet Kocsis István- Szakrális szerelem című könyvéből.)

A magyar nőnek tündérré kellene válni, 
Tündér Ilonával azonosulva, 
akinek a párja mindig a Napisten hőse, 
a fény harcosa (pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) - aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen, akivel azonosulhat.

Bővebb leírás: 
Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: 


Tüzét megrakhatjuk, 
Négyszögire rakjuk,
Dícsérendő az Atya e világon!

Mely magas rutafa,
Ága elágazik,
A tengeren általhajladozik.

Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy.

Mely magas rutafa

Egyik ágán ülnek szép ifjú legények,
Másik ágán ülnek szép ifjú leányok.

Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy.



2016. szeptember 12., hétfő

A HAZATÉRÉS





A HAZATÉRÉS
A nő, aki ősi, lényegi női minőségét éli, hívogat.
A férfit hívja, be a puha fészekbe. Haza.
A Szerelem megnyugtató, meleg, tápláló, életteli ölelésébe.
Hívogatni csak finoman, gyöngéden, ártatlan bájjal, nagylelkűen, kitárt karral, teljes bizalommal és odaadással lehet.
A sérülések ellen felhúzott védelem feladásával.
A hívogatás elfogadása bátorságot igényel. Férfierőt.
Hogy az ismeretlenen átkelve elfogadja az Ajándékot.
Hogy korlátait túllépje. Hogy a biztonságot jelentő határt elhagyja.
Hogy akarjon és merjen osztozni idejében és terében a Nővel, és megtapasztalni az Egységet.
És akkor, megérkezik.
A szerető Nő karjaiba, az Otthon melegébe.
Oda, ahová mindig vágyott és ahol most végre megpihenhet.
Hazatért.
(Seren Bertrand - ford. L.A.)